Közlemény

a Doktorandusz Országos Szövetsége által megtett lépésekről

a doktori képzésben résztvevőket érintő nyelvi követelményekkel kapcsolatban

 

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban: DOSZ) 2020. április 14. napján javaslatot tett a doktori képzés nyelvi követelményeinek enyhítésére az Innovációs és Technológiai Minisztérium Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárságának.

A DOSZ javaslatának lényege az volt, hogy a graduális képzésben „bent ragadt” diplomák esetén alkalmazott megoldáshoz hasonlóan a Kormányzat függessze fel a második nyelvismeretről való beszámolás kötelezettségét a doktori fokozat megszerzéséhez. A hallgatók disszertációjuk sikeres megvédése után tehát a második nyelvi követelmény teljesítése nélkül is megszerezhessék tudományos vagy művészeti fokozatukat. A DOSZ javaslata szerint az enyhítés vonatkozott volna valamennyi doktori képzésben résztvevő hallgatóra, illetve doktorjelöltre, tekintet nélkül a képzés megkezdésének évére. Ezen felül a DOSZ azt is vállalta, hogy 2020. június 1. napjáig a doktori képzés nyelvi követelményeinek egységesítésére vonatkozóan jogszabálymódosítási javaslatot terjeszt elő.

Dr. Horváth Zita, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár asszony a DOSZ javaslatára adott válaszában rögzítette, hogy a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről szóló 101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet 6. §-a doktori képzésben résztvevőkre nem vonatkozik,[1] így a graduális képzésben alkalmazott könnyítés a doktoranduszok tekintetében nem érvényesül. Helyettes államtitkár asszony válaszában hangsúlyozta, hogy „[a] doktori képzésben, a szakmai tudományos utánpótlásnevelés tekintetében nem tekinthetünk el a nyelvismeret fontosságától, annak érdekében, hogy a jelölt valóban képes legyen tudományos munkájához nemzetközi szakirodalom megismerésére és használatára.”

A járványügyi helyzet olyan megoldások alkalmazását teszi szükségessé, amelyek a megszokottól eltérőek, azonban a doktori képzés sajátosságai ennek lehetőséget adnak, így érvényesülhetnek a távoktatási és távolléti képzési módszerek. Ennek megfelelően helyettes államtitkár asszony álláspontja szerint „[a] doktorandusz jelen helyzetben otthonról, kép- és hangtovábbításra alkalmas applikációk segítségével vagy ilyen felületen (például Skype-on) tanulni is tud és számot is tud adni tudásáról”, amit a kormányzat az online nyelvvizsgák letételével is lehetővé tett.

A fentiek alapján tehát a Felsőoktatásért Felelős Helyettes Államtitkárság nem támogatta a DOSZ javaslatát a doktori képzés nyelvi követelményeinek enyhítése tárgyában.

A DOSZ természetesen egyetért abban, hogy az idegen nyelvek ismerete a társadalom és a felsőoktatás nemzetközi kapcsolatainak erősítése, valamint a minőségi kutatómunka szempontjából elengedhetetlen, azonban problémásnak tekinti az országos szinten tapasztalható egyenlőtlenségeket a nyelvi követelmények tekintetében, amelyet a hatályos felsőoktatási jog gyakorlatilag teljesen a felsőoktatási intézmények hatáskörébe utal.

A DOSZ felismerve a szerteágazó intézményi gyakorlatokból fakadó egyenlőtlen követelményrendszerek kialakulását, figyelembe véve az eltérő tudományterületi sajátosságokat, az Országos Doktori Tanács közreműködésével azt a tiszteletteljes javaslatot tette a felsőoktatási intézmények részére, hogy

1. vizsgálják felül a doktori képzés nyelvi követelményeire vonatkozó gyakorlatukat,
2. helyezzék a nyelvismeret igazolásának időpontját a hallgatóknak lehető legkedvezőbb, lehető legkésőbbi időpontra,
3. amennyire a tudományterületi sajátosságok megengedik, egységesítsék intézményen belüli gyakorlatukat a doktori képzés nyelvi követelményeit illetően, valamint legyenek figyelemmel más intézmények jó gyakorlatára is,
4. lazítsanak a nyelvi követelmények igazolásának formai keretein oly módon, hogy a doktoranduszok számára lehető legkedvezőbb metódusokat válasszák, pl. belső nyelvi szigorlat, belső nyelvi képzés teljesítése stb. és
5. amennyire az intézményi infrastruktúra és források azt lehetővé teszik, törekedjenek olyan nyelvi képzések megszervezésére, amelyek intézményen belül lehetővé teszik a doktoranduszok számára a nyelvi követelmények teljesítését, akár kötelezően teljesítendő, a képzésbe épülő modulként, lehetőség szerint figyelembe véve a tudományterületi, szakmai nyelvi készségeket.

A DOSZ javaslatának teljes szövege itt érhető el.

 

Kelt Budapesten, 2020. május 4. napján

Molnár Dániel s.k.
elnök
Doktoranduszok Országos Szövetsége