Mint ahogy arról korábban is beszámoltunk, a kormányzat átfogó átalakításokat hajtott végre a hazai doktori képzés rendszere vonatkozásában. Jelen közleményben röviden áttekintjük a törvényi és kormányrendeleti szintű szabályok változásait és rámutatunk ezek gyakorlati következményeire. Kiemelt jelentőségű, ezért fokozottan hangsúlyozandó, hogy a legtöbb változás intézményi szinten lesz majd érezhető, ami hozzájárul a hazai doktori képzés további fragmentálódásához. Kérjük, hogy minden érintett alaposan tájékozódjon arról, hogy a saját felsőoktatási intézménye milyen jellegű változtatásokat hajt majd végre a doktori képzés szabályozásában.
I. Törvényi szintű változások
A doktori képzés hazai rendszere eddig kreditrendszer alapúan működött. Mindez azt jelentette, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény („Nftv.”) előírta valamennyi hallgató és felsőoktatási intézmény számára, hogy a doktori képzésben mennyi kreditet kell teljesíteni az abszolutórium megszerzéséhez. Ez a szám 240 kredit volt, amelyhez számos további szabály is csatlakozott, például a komplex vizsgára bocsáthatósághoz 90 kreditet kellett megszerezni.[1]
A módosítás hatására a felsőoktatási intézmények autonómiája növekszik, azáltal, hogy már nem kizárólag kreditrendszerben lehet a doktori képzést megszervezni. Az új szabály ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási intézmény részben vagy egészében megtartsa a kreditrendszert.
A módosítás alapvető jelentősége abban rejlik, hogy megnöveli a felsőoktatási intézmények mozgásterét a doktoranduszokkal szemben támasztott követelmények és az azokhoz opcionálisan kapcsolható mérőszámok tekintetében. Bár a rendelkezéssel ugyan nagymértékben fragmentálódhat a hazai doktori képzés (kreditrendszert kivezető és megtartó intézmények), ugyanakkor a külföldi példák azt mutatják, hogy a kreditrendszeren kívül vagy annak korlátozott használata mellett is sikeresen működnek doktori képzőhelyek.
A kreditrendszer kizárólagos használatának kivezetése érinti az üzleti és a nemzetközi közös doktori képzéseket is.
A kreditrendszer változásából következik, hogy az abszolutórium kiállításának feltételeit nem feltétlenül kreditek formájában kell meghatározni a doktori szabályzatban.
A doktori képzésben a korábban érvényben lévő szabályozás alapján a teljes idejű képzés legalább 40 tanórából állt, amit az Nftv. is előírt. Az új szabályok értelmében a kötelező 40 tanórás óraszám kivezetésre került, a továbbiakban a felsőoktatási intézmény határozza meg a kötelező óraszámot.
A módosítás gyakorlati következménye az, hogy a felsőoktatási intézmények mozgástere ismételten növekszik a doktori képzés teljesítési követelményeinek meghatározása tekintetében. Az intézmények megtarthatják a jelenlegi előírásaikat és tanórákat szervezhetnek a doktoranduszok számára, de más jellegű követelményeket is előírhatnak számukra, tehát a kötelező tanóraszám akár nulla is lehet.
A doktori képzés 2016-os reformja óta ismert szabály volt a doktoranduszok számára, hogy a heti teljes munkaidő 20 %-ában, tehát egy héten egy napot kötelezhetők arra, hogy az intézményükben oktatási és tudományos munkát végezzenek. Ez utóbbiak lehetnek tanítási, vizsgáztatási, illetve bármilyen kutatási jellegű feladatok. Az Nftv. jelen módosítása kivezette ezt a rendelkezést a törvényből, így a doktoranduszok immáron nem kötelezhetők még csak heti 1 nap munkavégzésre sem az intézményük keretei között, ami a doktoranduszok látens kihasználásának lehetőségét szünteti meg az intézmények részéről.
Fontos megjegyezni azonban, hogy továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a doktorandusszal hallgatói munkaszerződést kössenek az intézmények. Ebben az esetben ez a munkavégzés nem haladhatja meg egy félév átlagában a heti teljes munkaidő 50 %-át. Ezt érintő módosítás azonban, hogy a kooperatív és a kutatási kiválósági doktori képzéses hallgatókkal kötött hallgatói munkaszerződések esetében ez a korlátozó szabály nem érvényesül.
Megjegyezzük azt is, hogy továbbra sincs azonban olyan jogszabályi rendelkezés, amely központilag tiltaná vagy éppen korlátozná a doktoranduszok felsőoktatási intézményben (nem hallgatói munkaszerződéssel) vagy munkáltatónál történő munkavállalását.
A jogalkotó megnyitotta a lehetőségét az önköltséges és az ingyenes (ösztöndíjas) doktori képzés közötti átsorolásnak is. A 2025. szeptember 1-jétől hallgatói jogviszonyt létestő doktoranduszok esetében a felsőoktatási intézmények doktori szabályzatai előírhatnak olyan követelményeket, amelyek nemteljesítése esetén az érintett hallgatót önköltséges képzési formára kell átsorolni.
A rendelkezés pozitív hozadéka az átsorolás kétirányúsága. Ennek alapján lehetőség van arra is, hogy tanulmányi teljesítmény és kérelem alapján az önköltséges hallgatók feltöltsék a megüresedő ösztöndíjas helyeket. Átsorolásra csak azonos doktori iskolában van lehetőség.
A hazai doktori képzésben nincs általános visszafizetési kötelezettség. Ez nem is változik. Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a kooperatív doktori képzés tekintetében a jogalkotó bevezetett egy korlátozott, 10%-os visszafizetési kötelezettséget.
Ennek lényege, hogy ha a kooperatív doktori képzésben résztvevő a jogviszonya létesítésétől számított hat éven belül nem szerzi meg a doktori fokozatot, úgy köteles az állam számára visszafizetni a részére folyósított ösztöndíj 1/10-ed részét a mindenkori inflációnak megfelelő módon növelve.
A fenti határidő bizonyos esetekben, pl. gyermekáldás meghosszabbítható.
Ugyan nem gyakran fordul elő, mégis ismert jelenség a doktoranduszok között, hogy még akkor sem fejezik be tanulmányaikat kevesebb mint négy év alatt, ha erre az előrehaladásuk alapján lehetőségük lenne. Ésszerű indokuk erre nevezetesen az volt, hogy ilyen esetben elveszítették ösztöndíj jogosultságukat a négy évből fennmaradó időre.
A jogalkotó erre a jelenségre reagálva úgy döntött, hogy a teljes ösztöndíj összegre jogosultságot nyer a doktorandusz, ha négy évnél rövidebb idő alatt szerzi meg doktori fokozatát. Az intézmény a doktoranduszra jutó még ki nem fizetett normatívát ebben az esetben szintén megkapja.
Mindenki előtt ismert, hogy a komplex vizsga a doktori képzés egyik főbb megmérettetési pontja. Sikeres teljesítése feltétele annak, hogy valaki doktori fokozatot szerezhessen. Az Nftv. korábbi szabályai pedig azt is rögzítették, hogy erre mikor kell sort keríteni, amely főszabály szerint a második tanév vége volt.
A jogalkotónak a kreditrendszer eltörléséből folyó logikus módosítása, hogy a komplex vizsga időpontjának meghatározását is a felsőoktatási intézmények autonómiájába sorolja. Ezáltal a komplex vizsgára az elméleti ismeretek elsajátítását követően bármikor sor kerülhet, akár az első félév után is. Természetesen ezzel szintén heterogenizálódik a hazai doktori képzés.
Szintén ismert eljárás volt a doktori képzés tekintetében, hogy egyéni felkészülőként az nyerhet felvételt egy felsőoktatási intézménybe, aki sikeresen teljesíti a komplex vizsgát. A jogalkotó ugyanakkor eltörölte ezt a rendelkezést és az általános egyéni felkészülés vonatkozásában a doktori szabályzatban foglaltak lesznek az irányadóak a teljesítendő követelmények tekintetében.
A kooperatív doktori képzés korábban alapvetően a kibővített MTMI területekhez kapcsolódó, valamilyen magán munkáltatónál (jellemzően kutató-fejlesztő vállalat) végzett kutatást és ezzel párhuzamosan a felsőoktatási intézményben folytatott képzést jelentett. A kooperatív doktori képzés az új rendszerben azt jelenti, hogy a doktori képzés mellett a doktorandusz legalább félállásban oktató / kutató egy felsőoktatási intézményben, egy egészségügyi szolgáltatónál, vagy a Kormány által meghatározott más entitásnál.
A kutatói kiválósági doktori képzés egy új képzési forma, amely önköltséges doktori képzést tesz lehetővő projekt alapú kutatási támogatás terhére felsőoktatási intézményben, vagy HUN-REN kutatóhelyen foglalkoztatott személyek számára. A foglalkoztatás ebben az esetben teljes munkaidős.
A kooperatív doktori képzésben résztvevők ösztöndíjának új mértéke 250.000 HUF / hó. Ebben a képzési formában az ösztöndíj kiegészül a foglalkoztatásból járó munkabérrel.
Kutatói kiválósági doktori képzés esetén a teljesítendő tanórák, illetve óratartási kötelezettség vonatkozásában nem a doktori szabályzat, hanem a hallgatói szerződés tartalmazza majd a rendelkezéseket.
II. Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?
Az új szabályok több ütemeben lépnek hatályba és vállnak alkalmazhatóvá:
Azonnal alkalmazandó, már képzésben résztvevők is
2026. 09. 01. napjától alkalmazható szabályok
2025. 09. 01. napjától alkalmazható szabályok
III. Kormányrendelet szintű változások
Az Nftv. módosítása mellett a Kormány is módosított a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendeleten („Doktori Korm. Rendelet”).
Apróbb jellegű módosítás, hogy a doktori iskola oktatói ezentúl folyamatos és magas színvonalú tudományos teljesítményt nyújtó személyek lehetnek csak.
A módosítások jelentősebb része a kooperatív és a kutatói kiválósági doktori képzést érintette.
Kutatói kiválósági doktori képzés esetén a felsőoktatási intézmény és a hallgató szerződést köt egymással a képzés részleteit illetően, úgy, mint a témavezető személye, disszertáció témája, felek kötelezettségei, önköltség mértéke stb. E szerződés, illetve az általa meghatározott követelmények eltérhetnek a doktori szabályzatok rendelkezéseitől.
A kooperatív doktori képzés szempontjából a Kormány meghatározta a felsőoktatási intézmények és egészségügyi intézmények melletti potenciális foglalkoztatókat is, amely olyan szervezet, ami
A Kormány ezen felül lehetővé tette az egészségügyi szakirányú felsőfokú szakképzési rendszerben rezidensként, vagy a felsőoktatási intézmények oktatói utánpótlásának biztosítására meghatározott szakképzésben központi gyakornokként résztvevők által teljesített törzsképzési és szakgyakorlati idő beszámítását is a doktori képzésbe.
A Kormányrendelet végül pontosítja, hogy milyen módon kell igazolnia az általános egyéni felkészülőnek, hogy kész a doktori képzésre. Ezt tudományos közleményekkel, illetve művészeti alkotótevékenységével kell megtennie a jelentkezőnek.
Tekintve, hogy a komplex vizsga kiesésével az egyéni felkészülők esetében megszűnt a doktori értekezés benyújtására nyitva álló határidő számítási kerete is, a Kormány ezt pótolta azzal, hogy az általános egyéni felkészülőknek a jogviszony létesítésétől számított 5 éven belül kell doktori értekezést benyújtaniuk a doktori szabályzatban meghatározottak szerint.
IV. Mikortól kell alkalmazni az új szabályokat?
A Kormány nem határozott meg alkalmazásra vonatkozó szabályokat, így úgy véljük, hogy a rendelkezéseket felmenő rendszerben, először a 2025/2026. tanév I. félévében kell alkalmazni.
***
Összességében elmondható, hogy a fenti változások a doktori képzés 2016-os nagy reformja óta a legnagyobb jelentőségű módosítások a hazai doktori képzés rendszerén. Szervezetünk bízik abban, hogy a Kormányzat által meghatározott célkitűzések (doktori álláshelyek növelése, doktoranduszok erkölcsi és anyagi megbecsülésének növelése) a fenti változtatások segítségével elérhető célok lesznek Magyarországon. Természetesen folyamatosan nyomon követjük a változásokat és azok gyakorlati alkalmazását és amennyiben szükségessé válik – ahogy eddig is – megtesszük módosító javaslatainkat az illetékes tárca felé.
Végül, de nem utolsósorban szeretnénk jelezni, hogy szervezetünk frissíti a honlapján nyilvánosan elérhető doktori képzéshez kapcsolódó gyakori kérdéseket és válaszokat is, amelyet ősz elejéig elérhetővé tesz a doktoranduszok számára.
Amennyiben kérdésük vagy észrevételük van a módosításokkal kapcsolatban, úgy kérjük, hogy forduljanak szervezetünkhöz bizalommal a jogsegely@dosz.hu email címen.
[1] Megjegyezzük, hogy az ezt előíró, Országos Doktori Tanácsi döntés továbbra is hatályban van, indokolt tehát ennek felülvizsgálata.