DOSZ elvi állásfoglalás a rezidens képzés és a doktori képzés kapcsolatáról

2/2020. DOSZ elvi állásfoglalás
a rezidens képzés és a doktori képzés kapcsolatáról

A Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban DOSZ) a rezidens képzés és a doktori képzés kapcsolatának tárgyában a következő

elvi állásfoglalást

bocsátja ki.


I. A szakképzés és a doktori képzés párhuzamosságáról

Időről-időre felmerül a kérdés, hogy teljes idejű állami ösztöndíjas doktori képzés mellett végezhet-e munkát a doktorandusz. E tárgykörben a DOSZ már több ízben elvi állásfoglalást bocsátott ki, amelyek közül a legfrissebb ezen a linken érhető el. Az állásfoglalások lényege, hogy nincs olyan hatályos jogszabály, amely generálisan tiltaná a doktoranduszok munkavégzését a
képzés mellett. Az egyes intézmények ettől függetlenül korlátozhatják, hogy a hallgatók munkát vállaljanak a képzés mellett ez azonban csak a hallgató képzésének megkezdése előtt, a felvételi követelmények formájában lehetséges.

A rezidens képzésben résztvevő leendő szakorvosok gyakran vannak olyan helyzetben, hogy szakképzésük mellett doktori képzésben is részt kívánnak venni, azonban ez gyakorta akadályokba ütközik.

A DOSZ szakmai álláspontja alapján azonban nincs olyan hatályos jogszabály, amely tiltaná a rezidens képzés és a doktori képzés párhuzamos megvalósítását.

Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló 22/2012. (IX. 14.) sz. EMMI rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szabályai megerősítik e jogszabály hiányából következő lehetőséget.

A Rendelet 11. § (3) bek. b) pontja kimondja, hogy:

„Az idegsebészet, valamint az ortopédia és traumatológia szakképesítések kivételével az 1. mellékletben szereplő szakképesítések nappali tagozatos képzés keretében doktori fokozat megszerzésének ideje alatt, vagy az egyetem döntése alapján részmunkaidőben is teljesíthetők.”

A vonatkozó rendelkezés szerint a Rendelet 1. sz. mellékletében szereplő szakképzések – a fenti kivételekkel – nappali tagozatos doktori képzés párhuzamos teljesítése esetén részmunkaidőben is teljesíthetőek, az adott felsőoktatási intézmény döntése alapján. Ez tehát nem azt jelenti, hogy a doktori képzés és a szakképzés párhuzamossága esetén a rezidens képzés kizárólag részmunkaidőben teljesíthető, éppen ellenkezőleg, amennyiben a hallgató és az egyetem úgy találja, hogy ha a rezidens ilyen módon szakmailag megfelelőbben tud helytállni a párhuzamos képzésekben, akkor a részmunkaidő engedélyezhető számára a szakképzés során.

Ezt erősíti a Rendelet 12. § (8) bekezdése is, amely kimondja, hogy:

„Az államilag támogatott doktori képzés keretében folytatott tanulmányokból – az egyetem döntésétől függően – legfeljebb egy év a szakgyakorlati időbe beszámítható. Az egyetem a PhD tanulmányokból további, legfeljebb 6 hónap képzési idő beszámítását is engedélyezheti, ha a jelölt a szakképesítésnek megfelelő, kiemelkedő tudományos tevékenységet igazol.”

E bekezdés azt teszi lehetővé, hogy a szakképzés a doktori képzés teljesítését követően könnyített feltételrendszer mellett legyen teljesíthető, nem pedig azt, hogy kizárólagosan egymást követően legyen elvégezhető. Az államilag támogatott doktori képzésben eltöltött idő ennek megfelelően a fentiekben meghatározott mértékben beszámítható a rezidens szakgyakorlati idejébe.

 

II. Bejelentési kötelezettség

Egy másik gyakran előforduló kérdés, hogy fennáll-e bejelentési kötelezettség a rezidensek részéről a felsőoktatási intézmények és/vagy az Állami Egészségügyi Ellátó Központ felé amennyiben szakképzésük mellett doktori képzést is teljesítenek.

A DOSZ szakmai álláspontja alapján ilyen általános bejelentési kötelezettség nem létezik.

A rezidens által kötött szakképzési megállapodás I.5.1.1. pontja alapján:

„A szakképzés teljesítése írásbeli bejelentés alapján a 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet 8. §- ában foglaltak szerint a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló kormányrendeletben szabályozott, illetve más, állami vagy külföldi ösztöndíjjal támogatott tudományos munka esetén teljes időtartamára megszakítható.”

A szakképzés teljesítése során ennek alapján nincs bejelentési kötelezettség abban az esetben, ha a rezidens doktori képzést teljesít, azonban akkor, ha a szakképzésben résztvevő személy úgy dönt, hogy párhuzamosan nem kívánja teljesíteni a szakképzést és a doktori képzést, akkor dönthet úgy, hogy bejelenti a doktori képzés megkezdésének tényét és kérheti, hogy erre tekintettel szakítsák meg szakképzését.

Kelt Budapesten, 2020. augusztus 3. napján

dr. Kis Kelemen Bence s.k.
jogi ügyekért felelős elnökségi tag
Doktoranduszok Országos Szövetsége
Jogsegély-szolgálat