Gyakran ismételt kérdések

A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység, amely képzési és kutatási, valamint kutatási és disszertációs szakaszból áll. [a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 53. § (1) bek]

Nem, a doktori képzés hatályos rendszerében nincs visszafizetési kötelezettség.

A doktori képzésben legalább 240 kreditet kell szerezni, a képzési idő pedig nyolc félév.

A doktori képzés két szakaszból áll:

a) az első négy félév a "képzési és kutatási",

b) a második a "kutatási és disszertációs" szakasz.

A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakasz lezárásaként és a kutatási és disszertációs szakasz megkezdésének feltételeként komplex vizsgát kell teljesíteni, amely méri és értékeli a tanulmányi, kutatási előmenetelt. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül be kell nyújtania doktori értekezését.

A doktorandusz ösztöndíj havi összege a képzési és kutatási szakaszban 140.000 Ft, a kutatási és disszertációs szakaszban 180.000 Ft. Sikeres védés esetén a doktorandusz egyszeri 400.000 Ft támogatásban részesül.

Az új szabályokat először a 2016/2017. tanév első félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.

Nem, a doktorandusz ösztöndíj jelen pillanatban nem hitelképes. A Doktoranduszok Országos Szövetsége felismerte az ösztöndíj hitelképesség hiányának problematikáját, így érdekképviseleti tevékenységet fejt ki annak érdekében, hogy a doktorandusz ösztöndíj hitelképes jövedelemmé váljék.

Az új struktúra felmenő rendszerben, azaz a 2016 szeptemberében doktori képzést megkezdő hallgatókra alkalmazandó, a már rendszerben lévő doktoranduszokra és doktorjelöltekre az új szabályanyag nem vonatkozik. Emellett azonban a jogszabály nem zárja ki a lehetőséget az átjárhatóság kapcsán a tekintetben, hogy amennyiben a jelenlegi képzésben részt vevő doktorandusz megszünteti hallgatói jogviszonyát és újrafelvételizik, akkor sikeres felvételi esetén már az új rendelkezések alkalmazandóak rá. Ez esetben azonban nincs lehetőség a doktori képzés keretében végzett teljesítményének (kreditek) beszámítására.

A hatályos felsőoktatási jogban nincs olyan általános korlátozás, amely kizárná a magyar állami ösztöndíjjal támogatott doktoranduszok munkavégzését. Ennek alapján a doktorandusz vállalhat amunkát a doktori képzés mellett akár teljes, akár részmunkaidőben.

 

Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a felsőoktatási intézmény a felvételkor kizárja a munkavégzését a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok esetében. Mindez azt jelenti, hogy ha a doktorandusz a felvételkor nyilatkozik arról, hogy vállalja, hogy nem vállal munkát a doktori képzés alatt, vagy a felvételkor hatályos doktori szabályzat rendelkezik arról, hogy a doktoranduszok munkavégzése kizárt vagy valamilyen formában korlátozott, akkor ez szintén befolyásolhatja a doktoranduszok munkavégzését.

 

Fontos azonban, hogy a felsőoktatási intézmény utólagosan nem hozhat olyan rendelkezést, amely kizárná vagy korlátozná a magyar állami ösztöndíjas doktoranduszok képzés melletti munkavégzését. Az ilyen jogi normák legfeljebb az újonnan felvett hallgatókra vonatkozhatnak.

a) mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség;

b) legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. [Nftv. 40. § (6) bek.]

A felsőoktatási intézmény a doktori képzésre történő felvétel kapcsán további feltételeket határozhat meg [Nftv. 40. § (7) bek.]. Ezek doktori iskolánként eltérőek lehetnek.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján a doktori fokozat megszerzésének egyik feltétele „két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet”.

 

Ebből következően nem kötelező, hogy a doktorandusz egy második nyelvvizsgát is teljesítsen a doktori képzés esetében, csak az, hogy számot adjon két idegen nyelv ismeretéről. A számadás módját a doktori szabályzat fogja meghatározni. Az egyes felsőoktatási intézmények a második nyelvismeret igazolásának módját más-más módon szabályozták: bizonyos intézmények megkívánják a második nyelvvizsga letételét, más intézmények azonban enyhébb követelményeket állítanak a hallgatókkal szemben.

 

A doktori képzésben két módon vehet részt a hallgató: nappali munkarendes (lásd: A) pont) vagy egyénileg felkészülő (lásd: B) pont) doktoranduszként

A) A doktori képzés teljes egészére vonatkozó jogviszony, amely 8 félévet jelent, amelyet államilag finanszírozott, illetve önköltséges formában teljesít a doktorandusz.

B) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. [Nftv. 53. § (3) bek.]

Ebben az esetben a doktorandusz kizárólag önköltséges formában vehet részt a képzésben.

a) a doktori képzés „képzési és kutatási szakaszában” (első négy félév) legalább 90 kredit;

b) valamennyi, a doktori iskola képzési tervében előírt „képzési kredit” megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő, akinek hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

A komplex vizsga két fő részből áll:

a) az egyik részben a vizsgázó elméleti felkészültségét mérik fel („elméleti rész”),

b) a másik részben a vizsgázó tudományos/művészeti előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).

A komplex vizsga elméleti részében a vizsgázó legalább két tárgyból/témakörből tesz vizsgát, a tárgyak/témakörök listáját a doktori iskola képzési terve tartalmazza. Az elméleti vizsgának lehet írásbeli része is.

A komplex vizsga második részében a vizsgázó előadás formájában ad számot szakirodalmi ismereteiről, beszámol kutatási eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási tervét, valamint a disszertáció elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését. A témavezetőnek lehetőséget kell biztosítani, hogy előzetesen írásban és/vagy a vizsgán értékelje a vizsgázót.

A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét. Sikertelen elméleti vizsgarész esetén a vizsgázó az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát a nem teljesített tárgy(ak)ból. A vizsga disszertációs része sikertelenség esetén az adott vizsgaidőszakban nem ismételhető.

A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést kell benyújtania. [Nftv. 53. § (4) bek.]

Ez a határidő különös méltányolást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható. [Nftv. 53. § (4) bek.]

Különös méltánylást érdemlő eset: a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni. [Nftv. 45. § (2) bek.]

a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése;

b) két idegen nyelv a tudományterület műveléséhez szükséges ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása, amely siketek esetében a nem magyar jelnyelv ismeretének az igazolásával is történhet;

c) az önálló tudományos munkásság, sporttudományi tevékenység bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon, művészeti (DLA-) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;

d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában. [Nftv. 53. § (5) bek.]

A fokozatszerzési eljárásban a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb két félév lehet. [Nftv. 53. § (4) bek.]


10. A doktorandusz hallgatói jogviszonyának megszűnése

a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján;

b) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével;

c) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. [Nftv. 59. § (1) bek. j)-l) pontok]

a) ha a doktorandusz a komplex vizsgát nem teljesíti, a kötelezettség elmulasztásának, illetve sikertelenségének napján;

b) a doktori képzésben az abszolutórium megszerzésével;

c) a doktori képzés azon nyolcadik féléve végén, amelyre a hallgató bejelentkezett. [Nftv. 59. § (1) bek. j)-l) pontok]