Az állam szerepének (át)alakulása a 21. századi változó környezetben

 A Doktoranduszok Országos Szövetsége Közigazgatás-tudományi Osztály Az állam szerepének (át)alakulása a 21. századi változó környezetben címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett 2015. március 21-én a Ludovikán, melyet a résztvevők megtekinthettek Szalay Tihamér főépítész és a Miniszterelnökség Egyes Kiemelt Jelentőségű Budapesti Beruházásokért Felelős Kormánybiztosi Titkárság vezető munkatársa, Ambrus György vezetésével.
 
A kerekasztal beszélgetésen számos érdekes kutatási témát érintettek a PhD hallgatók.
 
Sőreg Krisztina, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola PhD hallgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a mindenkori állami szerepvállalás vizsgálatának egyik legfőbb kiindulópontja az egyes nemzetgazdaságok, országcsoportok fejlődési pályájának tanulmányozása. A kutatása arra a feltételezésre épül, hogy egy adott ország mind gazdasági, mind pedig társadalmi szemszögből abban az esetben funkcionál hosszú távon is fenntartható módon, amennyiben az állam és a piaci folyamatok között nem áll fenn semmiféle alá- vagy fölérendeltségi viszony. Az egy főre jutó GDP növekedési ütemének 2002-2007 közötti átlaghoz viszonyított eltérés a 2008 és 2013 közötti időszakban arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államok már 2010-ben is képes volt meghaladni a válság előtti átlagos növekedési szintet, Kína és India fokozatos lassulást mutat, Brazíliában igen eltérő tendenciák érvényesülnek, az EU pedig az általunk vizsgált hat gazdaság sereghajtójaként jelenik meg, hiszen itt tapasztalhattuk a leghosszabb ideig elhúzódó recesszió negatív hatásait. A tanulmánya elsősorban arra keresi a választ, hogy vajon milyen állami intervenciók, fejlesztéspolitikai lépések szükségesek a XXI. század folyamatosan változó világgazdaságában a fejlődés előmozdítása és fenntartása érdekében.  
- Ma Európa országai egyszerre befogadó, kibocsátó és tranzitállamok, amely az államot komoly kihívások elé állítja. Az állam migrációs politikájának fejlődése igen jól szemlélteti, hogyan hat a nemzetekfelettiség elve az állami szuverenitásra, mennyiben formálja az állam szerepkörét- fogalmazott Berényi Katalin, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának doktorandusza. - Az európai migrációs politika az elmúlt harminc évben kormányközi együttműködésből közösségi szintű, majd megosztott hatáskörű szakpolitikai területté nőtte ki magát. Az államnak ma olyan folyamatokra kell reagálnia, amelyek nemzeti keretein túlmutatnak, adott esetben akár akadályozhatják ellenőrző képességében, ezért a többi állammal való együttműködés kínálkozik az egyetlen járható útnak, ugyanakkor ezáltal automatikusan lemond szuverenitása egy részéről, amely egyfajta pozícióvesztésként is értelmezhető. A nemzetközi migráció dinamikája a következő évtizedekben egyre fontosabbá teszi konzisztens migrációs politikák kidolgozását, amely folyamatosan bővülő állami szerep- és felelősségvállalást hordoz magában, valamint az uniós és a nemzetállami érdekek közötti egyensúly megteremtésének állami képességét. A hazai és nemzetközi, állami és nem állami szereplők összefogása, érdekkonfliktusaik közötti mediáció is erőteljesebb állami jelenlétet feltételez, amelyet jelentősen támogatnak a szakpolitikai konzultációs mechanizmusok (így az Európai Migrációs Hálózat), hozzájárulva a tagállami jó gyakorlatok megismeréséhez és az uniós-nemzetállami érdekek összehangolásához.- fejezte be gondolatait Berényi Katalin.
A 21. század elejének politikai és gazdasági eseményei nyomatékosan mutatnak rá arra a tényre, hogy az állam szuverenitásáról vallott felfogásunkat át kell értékelni- hangoztatta Dr. Tóth Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának a hallgatója. Majd így folytatta: a globalizáció és az európai integráció következményeként megkezdődött a nemzeti és az állami lét radikális átalakulása, a szuverenitás értelmezésének megváltozása. A 20. század második felétől egyre erőteljesebbé váló piaci liberalizáció és dereguláció, valamint az információs forradalom következtében globális, horizontális és vertikális integrációk szövik át a nemzetközi közösséget. Teljesen új helyzetet eredményezett a nemzetállamok határain átnyúló transznacionális giga vállalatok megjelenése, amelyek közül a legnagyobbak akár erős nemzetgazdasággal rendelkező államokat maguk mögé utasítanak, ha éves árbevételüket összevetjük egyes nemzet államok GDP-jével.  Ez a mondat akkor válik igazán nyomasztóvá, ha egy-két példán keresztül végezzük el az összehasonlítást: A Nike, ha ország lenne, a világ országai között a 102. helyen, a McDonald s a 92. helyen, a Microsoft a 66. helyen szerepelne. Ezek az adatok számunkra azért fontosak, mert a transznacionális vállalatok gazdasági erejüknél fogva képesek arra, hogy politikai téren is megkíséreljék érvényesíteni érdekeiket lobbistáikon keresztül. Ez a folyamat pedig vitathatatlanul hatást gyakorol a nemzetállamok szuverenitására. Ma az állam egyik legfontosabb feladata, hogy felismerje az egységes és tudatos nemzeti fellépés, valamint a nemzeti stratégiák, mint a globalizációra adott válasz kidolgozásának fontosságát.
Erdősi Péter Máté, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola doktorandusza azt fejtegette, hogy milyen hatást gyakorolhat az állam és intézményei működésére a teljesen elektronikus és hiteles kommunikáció. Felvetette a papír alapú iratok és az elektronikus dokumentumok hosszú távú megőrzésének egyes szükséges feltételeit is, melyek létjogosultságát ma is működő példák illusztrálják.
dr. Tóth Gergő József, a Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola PhD hallgatója csődjogi témát választott: a felszámolási eljárásban vizsgálta a felszámoló helyzetét, különös tekintettel a felszámolói névjegyzék megújítására kiírt pályázatok tükrében. Az előadásban kiemelt figyelmet kaptak a névjegyzékből törölt felszámoló jogorvoslati lehetőségei: egyrészről a megszületett közigazgatási határozat ellen kezdeményezett felülvizsgálat vonatkozásában (speciális eljárási szabályok, végrehajtás felfüggesztése, ennek hatása a folyamatban lévő felszámolási eljárásokra), másrészt a folyamatban lévő felszámolások esetén a közel sem egységes joggyakorlatot mutatatta be a felszámolók felmentésére vonatkozóan. Az előadásában kihangsúlyozta: nyitott kérdés még mindig az, hogy egy végrehajthatóságában felfüggesztett közigazgatási határozatot hogyan és miként kell alkalmazni a névjegyzékre és különösen a folyamatban lévő felszámolási eljárásokra, ugyanis ebben a körben a közigazgatási szerv által megszületett határozatoknak van alakító szerepe a felszámolási eljárásokban. 
Közös célok - eltérő módszerek. Példák az állami és civil együttműködésre címmel tartott előadást, dr. Schütt Margit, az Andrássy Német Nyelvű Egyetem doktorandusza. Bár az állam szerepéről jelenleg is elméleti viták folynak, egyetértés van azonban abban, hogy a köz szolgálata, a közjó megteremtése mindenképpen állami feladatként jelenik meg. Az előadó hipotézise, hogy a civilség jelentős segítséget nyújthat az állam számára az egyébként meglévő civilizációs vívmányok, az elért gazdasági teljesítmény lecsurgatásában (Ferge Zsuzsa után), eljuttatásában a társadalom széles rétegeihez, ugyanakkor állandó és olcsón elérhető visszajelzést nyújthat az állam részére, hozzájárulva a hatékony és jó kormányzáshoz, amely – ennek köszönhetően is – garantáltan a jogállamiság és jogbiztonság bázisán áll. A hipotézis igazolásául az előadó bemutatta egyrészt a Kiútprogram nevű, 2010-től folyó, civil kezdeményezésre indult, innovatív foglalkoztatási programot, amely a mikrohitelezés, az oktatás, a mentorálás és a kapcsolati tőke megteremtése által ösztönöz tartósan munkanélküli, alulképzett és mélyszegénységben élőket arra, hogy önfoglalkoztatottként maguk is hozzájáruljanak helyzetük javításához. Másik példaként egy fővárosi kerületben működő, önkormányzat és civil szervezetek közötti intézményesített konzultációs, együttműködési fórum eredményeit említette. A példák SWOT-elemzése során az előadó utalt az állami szerepvállalás, beavatkozás szükségességére és annak lehetséges konkrét formáira is.
 
Tózsa Réka, a DOSZ KTO alelnöke zárszavában elmondta, hogy a közigazgatás-tudomány összetettsége különleges szinergiákat tesz lehetővé, így bár az elhangzott előadások látszólag messze állnak egymástól, mégis inspirálóan hatnak újabb kutatási irányok meghatározásában. Példaként hozta, hogy a saját kutatási témájához is mind kapcsolható valamilyen módon, s bizonyos aspektusokat meg is fog vizsgálni a jövőben.